Nagyon elhúzott és tologatott sorozatnézésem végére értem, tegnap befejeztem a GetBackers: Dakkan ’ya című művet. Gondoltam megemlékezem róla pár sorban, de nem túl hosszan, mert nincs értelme. Kedves kis harcolós rajzfilm, de semmi ütős, amitől padlót fogtam volna, vagy úgy érezném, hogy most még egyszer meg szeretném nézni az elejétől.
A karakterek szépen rajzoltak, néhol vicces „átalakulással” (ezt majd a képeknél megmutatom), általában legyőzhetetlenek, ki így-ki úgy. Kissé lelki problémákkal küzdöttem mostanság, úgyhogy lehet ez hatott ki rá, de egyszerűen nullának találtam a végét. Pedig happy end, és azt hiszem, aki legalább egy írásom olvasta, azt tudja, hogy én imádom a happy végeket. De ez az utcsó két rész úgy volt lapos, ahogy volt. Egy sima 15. résznek is beillett volna, vagy bárhová a sorozat közepén. Nem derült ki semmi lényeges, nem volt lezárás, vagy bármi, amitől úgy éreztem volna, hogy kerek történetet kaptam a 49. rész végére.
A legnagyobb pozitívuma a sorozatnak a humora. Sokszor fogtam a fejem mosolyogva, hogy ez nem lehet igaz.
Ilyen tekintetben 7 pontosnak mondanám egy 10-es skálán.
Amúgy a sorozatban megbújó, lappangó homoszexualitás miatt, szerintem Chiinek lehet tetszene.
Nézzük az átváltozást:



Főhősünk három arca

Legutóbbi hozzászólások